Október 11- én Etén az IKSZT biztosított helyszínt (Kossuth Lajos u. 67.) Dr. Varga András állatorvos előadásának, mely a Nemzeti Művelődési Intézet Komárom Esztergom Megyei Irodája által szervezett öt alkalmas előadássorozat harmadik állomása volt.

 

Az egy héttel korábbi apróállatok tenyésztése (nyúl, galamb) című előadáson már megismert Dr. Varga András tanár úr a mangalicáról tartott rendkívül érdekes előadást, melynek első részében a mangalicatenyésztés jelentőségére tért ki. Megtudhattuk, hogy zsírja mind mennyiségben, mind minőségben a legoptimálisabb. Szalonnája zsírszalonnának, főzni való (toka) szalonnának, füstölni való táblaszalonnának egyaránt alkalmas. Hája süteményekbe kitűnő, bélzsírból szappan készíthető, az izomközi zsír, mely 7,5 % a húskészítmények minőségét javítja. Külön kiemelném a koleszterinről való tudományos okfejtését a tanát úrnak, mely kivételesen értékes információval szolgált a hallgatóságnak. Méltatlanul a koleszterint, a telített és telítetlen zsírsavakat a média szinte „közellenségnek”, minden betegség okozójának állatja be. A Dr. úr kifejtette: Sem ember, sem állat koleszterin nélkül nem maradna életben. Csak a legfontosabb élettani hatásait kiemelve:
- membrán, idegsejteket szigeteli el
- epesavak, szteroidok alkotója
- D-vitamin előanyaga (ennek két jajtája van, melyből az egyiket a Napfény alakítja át a szervezet számára)
Összességében elmondható, hogy nélkülözhetetlen az élethez. A zsírsavak sok szempont szerint csoportosíthatjuk. alapvetően kétféle módon.
1. Telítetlen: Két karral kapcsolódik, így ehhez még be tud kötni más atom (H, O). Nélkülözhetetlen zsírsavak. Természetesen tartott mangalicában magasabb az aránya.
2. Telített: Ehhez kapcsolódni már nem tud más. ezeket a zsírsavakat csak táplálékkal tudjuk felvenni.
Húsában alacsonyabb a víztartalom, soha nem lesz puha, vizenyős. Jellemzően márványozott a húsa. Kiváló sonka, kolbász, szalámi készíthető belőle. 2012-ben szőke mangalicából 3973 db, fecskehasúból 1111db, vörösből pedig 1769 db koca volt hazánkban. 2013-ban megközelítőleg 10.000 db koca, 60.000 db hízó az állomány létszám Ez a hazai vágósertés 2%-át teszi ki.

A mangalica története
Védett őshonos, vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajta, nemzeti kincsünk. A török hódoltság alatt, mivel tiltott volt a húsának fogyasztása lápokba, mocsarakba menekül a nép és ott tartja. (Mohamedán vallás tiltja a sertéshús fogyasztását.)
1750. Soproni sertésvásárok – Ausztria – hajtást jól bíró bakonyi sertés. A Magyar nyelv egyediségét emelte ki a tanár úr, mikor is a magyar nyelve már szinte integrálódott „Bacon” szóra tért ki. Véleménye szerint ez a lábon hajtott bakonyi sertés a Bakony – Bacon kapcsolatra utal. Tehát a „Bacon” szó lehet nem is annyira jövevény szó…
További nyelvi érdekesség ként vetődik fel, hogy Szépalma - Bakony a nevét első erdőispánjáról, Comes de Bacon-Gugról kaphatta? A Bükk, bak, bog, boka, bokor, Bakony szavaink eredete is figyelemre méltó.
A későbbiekben Szerbia fejedelme, Milos Obrenovics kereskedett hazánkban sumadiai sertésekkel ekkor keveredés történt a hazai bakonyi sertéssel és a szalontai sertéssel. 1833-ban József főherceg Kisjenőn tenyészetet alapított, ahova Milos herceg állományából vásároltak sertéseket. 1865-ben Mezőhegyesi Állami Ménesbirtokon létrejött tenyészetben gyarapodott az állomány. Egységes fajta, tökéletes honosulás jött létre. Győrben és Kőbányán hizlalótelepeken: 600 ezer hízó.
Időközben megváltoztak a vevői igények, a kereslet zsír iránt csökkent, hús iránt nőtt. Ezt az igényt keresztezésekkel próbálták kielégíteni a mangalica esetében. 1895-ben kitört 20 évig tartó sertéspestis járvány, mely 4,5 millió sertés pusztulását okozta. 1927. Mangalica Tenyésztők Országos Egyesülete jött létre. Bevezetésre került Rácz Mihály: törzskönyvezés irányelvei. A II. világháború alatt számuk rohamosan csökkent, 1990. 200 db volt, mely a kihalás határát jelentette. Sokan le is mondtak a mangalicáról, hisz ez a db szám már azt jelenti, hogy csak egymás közötti tenyésztés valósulhat szinte meg, ami az állomány teljes elkorcsosulásához vezetne. Újra megalakul a Mangalica Tenyésztők Országos Egyesülete Tóth Péter elnökségével. A Fajta megmentésére egy nemzetközi érdeklődés mutat kiutat:
1991-ben Juan Vicente Olmos Liorente, egy spanyol sonkagyár vezetője a serrano sonkájához keres világszerte megfelelő alapanyagot. Csodával határos módon ezt a mangalica húsában találja meg! A fajta megmenekül: jelenleg 10 ezer koca, évente 60 ezer hízó van hazánkban.
Színváltozatok, típusok, keresztezések

Színváltozatok:
Szőke: sumadiai hatás
Vörös: szalontai hatása – nagyobb, szaporább
Fecskehasú: szőke és fekete mangalica keresztezéséből – kisebb, szaporább
Fekete: szerémségi fekete sertés és a szőke mangalica kereszteződéséből
Vadas: hegyvidékeken – vaddisznóval véletlen kereszteződésből
Típusok:
Surkócki: nagy fülű, szálasabb testalkatú, zsinóros szőrű.
Keresztezések: Surkócki: nagy fülű, szálasabb testalkatú, zsinóros szőrű.
A mangalica értékmérő tulajdonságai: küllem, szín, bőr, szőrzet

Küllem: Rövid test, mély törzs, gömbölyű formák. Középhosszú orr, enyhén tört profilvonalú fej. Előreálló, közepes fülek. Rövid, tokás nyak. Finom csontozatú, szikár, szilárd lábak. Szín:
Malacok csíkosak. Színváltozatnak megfelelő szőrzet. Bőr: pigmentált. Kan – pajzs. Szőrzet: gyaluforgácsszerűen göndör. Ősszel pehelyszőrök – téli dús szőrzet. Tavasszal vedlik – fedőszőr - egyenesebb szálú szőr.
Fejlettség, testtömeg, ivarjelleg
Fejlettség: lassú testtömeggyarapodás jellemzi. Testtömeg:
Hízó: 1 és 3 év – 180 kg
Kan: 300 – 350 kg
Koca: 200 – 300 kg
Ivarjelleg: kifejezett ivari kétalakúság. Kan: robosztus mellkas, keskenyebb csípő, durvább, szélesebb fej, agyar, erős nyak, pajzs.
Termékenység, szaporaság, malacnevelő képesség, alomkiegyenlítettség

Termékenység: Vemhesülési arány jó: 80% feletti. Legélénkebb búgás, legjobb termékenyülés: novemberben. Szaporaság: Fialási átlag 6 – 10 malac. Éves szaporulat: 12 - 17 malac évente kétszeri búgatással. Lassabban, de kiegyenlítetten fejlődik az alom. Minimális elhullás gyógyszeres kezelés nélkül is.
Növekedési erély, takarmányértékesítő képesség, vágóérték, egészség, ellenálló képesség

Növekedési erély: lassú: 100 kg-ig: 400 g / nap. 7 – 8 hónapra 90 – 120 kg. 18 – 20 hónapra 160 - 180 kg. Takarmányértékesítő képesség: gyenge, de nem igényel fehérjekiegészítést, makkoltatással, legeltetéssel olcsón takarmányozható. Vágóérték: 50 – 70 %-os zsírkihozatal, 7,5 % izomrostok közötti zsír, márványozott, száraz hús, lágy szalonna. Egészség, ellenálló képesség: Kiváló, gyógyszer nélkül tartható, biosertés előállításra alkalmas.
A mangalica besorolása a sertéstípusok alapján

Fejlődési típusok alapján a következő típusokat különböztethetjük meg:
Lassú – gyors fejlődésű
Korán – későn érő
Hasznosítási típusok:
Zsír – hússertés:
Bacon-, sonka-, tőkesesertés
Nemesítés foka szerint: parlagi, átmeneti, kultúrfajta
Mangalica: lassú fejlődésű, korán érő típus, zsírsertés, kultúrfajta

A mangalica nemesítése

Tenyészértékbecslés: saját teljesítmény vizsgált, kanoknál alomtestvérek és ivadékok vizsgálata is. Tenyészkiválasztás alapja: Kanoknál: fajtajelleg, kiváló, hibátlan küllem, nüvekedési erély, hízékonyság. Kocáknál: malacnevelő képesség, szelídség. Tenyésztési eljárások: Fajtatiszta tenyésztés: génmegőrzés céljából. Keresztezés: haszonállat előállítás húsfajtával pl. mnf.
A mangalica szaporítása

Tenyészérettség: 9 -10 hónap, 80 – 90 kg. Hagyományos tenyésztésbevétel: 18 hónap – legeltetéses nevelés, idényszerű búgás, hízóigény. Pároztatás: Háremszerű: 15 – 20-as létszámú kocafalkával egy kan együtt – természetszerűség, ellés ideje bizonytalan. Kézből pároztatás: búgó kocák kiválogatása keresőkannal. Mesterséges termékenyítés: kiváló kanok javító hatása a kisebb tenyészetekben is Szaporítási rendszerek:
Hagyományos: évente egyszer – karácsonyra vágásérett hízó
Évente kétszer: november – december és május – június
Folyamatos: nagyobb üzemekben
Búgatás: hagyományos: fialás után 7 hetes választást követő 6 – 10 nap
A mangalica hízlalása

Nagyüzemi zárt hízlalás nem gazdaságos. Hagyományos hízlalás:
Születés: fedett fiaztató: egyedi vagy csoportos fiaztatás. 1 – 2 hetes kortól kocával legeltetés. Választás után süldőkondában legeltetés. Hízóba állítás: 1 – 1,5 éves kortól: zárt hízlalda, kukorica. Expressz hízlalás: hízóba állítás 9 – 10 hónapos, 80 – 90 kg-os kortól. Biosertés hízlalás: bio-takarmány, antibiotikumok, hormonok korlátozása, 3 m2/hízó, 1 férőhelyen évenként 1 hízót, almozás.
A mangalica takarmányozása

Minden tenyésztésnél központi jelentőségű a takarmányozás kérdése, annak minősége és mennyisége. Legeltetés nélküli tartásban:
Tömegtakarmány nagyobb arányban: friss zöld (lucerna, here, csalán, disznóparéj), vegetációs időn kívül lucernaszéna, takarmányrépa, káposztafélék, burgonya, kabakosok (takarmánytök), szilázsok, szenázsok, leveles cukorrépafej, zöldségtermesztési hulladék, sörtörköly, szeszgyári moslék, keményítőgyári moslék, nedves cukorrépaszelet, konzervipari melléktermékek, konyhai moslék: közfogyasztásra szánt értékesítés esetén tilos
Gabonamagvak darái: kukorica, árpa, hízlalás utolsó két hetében csak kukoricadara – szalonnát lágyítja
Legeltetéses tartásban: sertés legelő – feltúrja - pázsitfüvek gyérülnek, kétszikű gyöktörzsesek bírják a legjobban
Makkoltatás: tölgyes, cseres, bükkös – korlátok – vaddisznóvak párzás
Fehérje takarmányokat nem igényelnek
Etetés: szoptató kocákat, becsukott hízókat étvágy szerint, egyébként a tömegtakarmányokat étvágy szerint, a gabonát adagoltan.
A hízók értékesítése, vágása

Házi vágás: házi sonka, kolbász, szalonna, tepertő, zsír – zsírral sütés – zsírban kisütött hús tárolása. Helyi vágóhidak: nem szabad a hússertésekkel együtt kezelni és minősíteni a mangalicát – helyi piackutatás. Szakosodott vágóhidak: Szeged, Békéscsaba, Gyula, Felgyő – szállítási költség. Élőállat felvásárlás: Mangalica Kereskedelmi Kft.

A mangalica egészségvédelme

Betegségekre kevésbbé, némelyikre egyáltalán nem fogékony. Tartási takarmányozási eredetű betegségek: vashiányos vérszegénység, heveny gyomormegterhelés, hízlalási tüdővizenyő, sómérgezés, csülökbetegségek, MMA szindróma, kannibalizmus. Baktériumos betegségek: coli okozta betegségek, salmonellózis, dizentéria, mikoplazma tüdőgyulladás, brucellózis, leptospirózis, gümőkór, enterotoxémia, kosz. Vírusos betegségek: sertéspestis, afrikai sertéspestis, ragadós száj- és körömfájás, Aujeszky féle betegség, PRRS, cirkovírusos betegség, parvovírusos betegség. Parazitás betegségek: dictiocaulózisos tüdőférgesség, hólyagférgesség, orsóférgesség, rühesség. Négyes-mentesség megőrzése.
Gazdálkodás a mangalicával
A Dr. a következő tenyésztőket ajánlotta azok figyelmébe akik kedvet kaptak a mangalica tartásához:
Tenyésztők: Olmos és Tóth Kft.
Emődi 300 kocás mangalica génbank, Emőd-Istvánmajor: 2000 mangalica.
Nyíribronyi 200 kocás F1 sertéstelep, Nyíribrony, Újtelep 1/b: 2300 mangalica
Nyírtassi hízlaló sertéstelep: Nyírtass: 1500 hízó
Antal Richárd, Battonya: 800 hízó
Szomor Dezső, Apaj : 700 hízó
Prifer Zsolt, Mezőtúr: 1300 hízó
Élő állat felvásárló:
Mangalica Kereskedelmi Kft. 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 25. Kakuk Sándor. 77/481-629. 1992.
Vágóhidak:
A mangalica leadása hazánkban a következő vágóhidakon lehetséges:
Délhús-Pick csoport, Szegedi vágóhíd, Pécsi és Alsómocsoládi feldolgozó, Megyer Vágóhíd KFT. 5671 Békéscsaba, Új u. 9., Felgyői Vágóhíd és húsüzem/ Gulyás János és Társa Kft, Gyulai Húskombinát Rt.
Mivel nemzeti értékünk tenyésztésére az alábbi támogatásokat vehetjük igénybe:
Támogatások: MVH, Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete, Állatjóléti támogatás, Támogatás állatbetegségek leküzdésére és megelőzésére, Támogatás törzstenyészetek fejlesztésére, Támogatás sertésszám növelésére.

Összefoglalás:
Dr. Varga András állatorvos, a Jávorka Sándor Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium tanárának előadásai az apróállatok és a mangalica tenyésztésének szakmai útmutatásán kívül rengeteg érdekességgel szolgáltak. Az előadások a konkrét tenyésztéstechnológián túlmutatva az egyes állatok eredetének különlegességeit, kultúrtörténeti jelentőségüket is bemutatta.

ete20131011mangalica sajto1 ete20131011mangalica sajto2 ete20131011mangalica sajto3